7. nap (júl. 27., szerda) 
Az enapi programhoz optimális helyen (félúton a tó és Skalafell között) fekvő szállásról visszamentünk az előző nap éppen csak megszemlélt Jökulsarlón gleccsertóhoz (64° 2,921', -16° 10,690'). Az igen mély (200 m), a közeli tengeröböl miatt félig sós (ezért be nem fagyó) tavon hihetetlen számú és formájú jéghegyek úsznak a tenger felé (sajnos borjadzást, vagyis a gleccsernyelvről éppen leváló jégdarabot nem láttunk). A tóban jó fej kétéltűeken 40 perces kirándulás tehető (9-18 h között, nem kell előre foglalni, folyamatosan indulnak) Olyan az egész, mint vmi kicsinyített Antarktisz (szerencsére nem mesterséges „izlandi Disney-park”). 1 csomó filmet is forgattak itt (2 James Bond, Tomb Raider) a Halj meg máskor forgatásán 6 Aston Martint süllyesztettek el. 
A hajó előtt végig megy egy pilot a bejárható utat ellenőrizendő, nehogy úgy járjunk, mint a Titanic: 
A gleccserjég valódi színe: 
A most borjadzó jéghegyek több ezer éve megfagyott vízből vannak, ezen jól látszanak a különböző vulkánkitörések hamurétegei: 
A gleccserjég – azontúl, h sokezer éves, tehát semmilyen mesterséges környezetszennyező anyagot nem tartalmazhat – sokkal keményebb és hidegebb is a „hagyományos” jégnél. Viszkibe (on rock) meg állítólag olyannyira ez a legjobb, h innen Japánba exportálják, sejthető, milyen áron: 
Mint némelyik képen látszott, a hely a rablósirályok (halfarkasok) 1ik legnagyobb költőhelye is, tucatjával ütik el őket, ahogy a már elpusztult fajtársaik tetemeit fogyasztják az úton. 
Du. 2-kor indult a gleccsertúra a smyrlabjörgi útelágazástól (64° 13,484', -15° 41,660') a Skalafellsjökullra. Az F985-ötösön fel lehet menni saját kocsival is Jöklaselig (menedékház és étterem a gleccser szélén, 64° 15,346', -15° 50,087'), de csak 4WD-s autónak ajánlanám. Nagyon keskeny és nagyon meredek, viszont fentről olcsóbb a túra. A feljutásra min. 1 órát számolj (12 km!) Az 1000 m magasan lévő kunyhótól – az általuk biztosított meleg ruházat felvétele után – óriáskerekű dzsipekkel visznek fel a gleccserre, az olvadás miatt évről évre messzebbre. Itt ülünk át a motoros szánokra. Az irányítás lényege a jó súlypontáthelyezés, enélkül nem is könnyű egyenesben tartani. Pedig ez igencsak ajánlatos, széles és 100-400 m mély gleccserhasadékok vannak alig 1 m-re a nyomtávtól mindkét oldalon. Igazi arktiszi élmény, szívesen mentem volna tovább is (vannak egésznapos túrák, akár a Grímsvötnre v Kverkfjöllbe is) 
Félősebbek ilyennel is mehetnek (tiszta Delta): 
Lefelé menet jól látszik a gleccserfolyó által létrehozott moréna: 
A program jó 3 órás, 5 után értünk le és még hátravolt, h elérjünk utolsó szállásunkra, Egilsstadirba. Djúpivogur után érdemes letérni a 939-esre (64° 47,599', -14° 31,063'), meredek hágó után gyönyörű vidéken vághatunk át Egilsstadir felé. Sokx 17 hattyúk: 
Este 9 után megérkeztünk, hamisítatlan farmszállás (65° 16,514', -14° 23,189'), idős házaspár üzemelteti, nagyon aranyosak, este zenéltek, énekeltek. A bácsi kedvesen, de lelkesen töri az angolt. Az 1etlen alkalom, h nem tudtunk kártyával fizetni (Euróval igen). http://www.farmholidays.is/disp.asp?520, de közvetlen olcsóbb: omar@austurland.is Bezárult a kör, reggel már csak annyi dolgunk maradt, h visszamenjünk Seydisfjordurba (65° 15,597', -14° 0,629'), ami a Lonely Planet szerint bohém kisváros. Valóban, van is két bár (az 1ik zárva) 
A hajó csütörtök délben indul és szombat du 5-kor érkezik vissza Hanstholmba. Közben kiköt Tórshavnban és Lerwickben (Shetland szgk). Szép lassan telik, lehet rendezgetni az emlékeket. A tax-free bolt szombaton már nem nyit ki! 
Ennyi fért 1 hétbe Izlandon, talán nem volt túl feszített, de hát szerencsénk is volt (se a 2 pótkerékhez, se az emelőhöz, ásóhoz stb. nem kellett nyúlni), az időjárás pedig nagyon baráti volt. Ha visszajutok valamikor mindenképpen megnézem az Askja vulkánt, Kverkjföllt, a Vatnajökull tetejét (Grímsvötn), Eldgját, a Laki krátersorát, Thórsmörköt, a mítikus Snaefellsjökullt.
A felkészülésben sokat segített a Lonely Planet, de hasznát vettem S. László Katalin útikönyvének is (Pallas Stúdió, 2002). Meg persze az internetnek (kül. tekintettel az index Izland fórumára, ahol atco néven vagyok megtalálható). És nem utolsósorban a remek izlandi digitális térképeknek, amit szívesen átadok másnak is. (megvan mind a 4 cédé) 
A teljes úton (Debrecen-Izland-Koppenhága-Debrecen) összesen 6600 km-t autóztunk, ebből bő 300 km-t a Faröer szigeteken és jó 2000-et Izlandon.
Északra, föl!
Jászberényi Attila
ja@lgm.hu