5. nap (júl. 25, hétfő) 
Reggel vissza főútra, visszaindulunk nyugatnak Hellánál (jelentéktelen hely, de van boltja, össz. 4x mentünk át rajta) le a 264 (63° 49,618', -20° 21,954')-268-ra (63° 51,497', -20° 15,077'), a Hekla alatt haladunk elképesztő, fekete homok- és kősivatagban. 
Még 1 móberg: 
Utóbb veszem csak észre, h a Heklára egész jó fel lehet menni autóval is (4WD!), az időből futotta volna, h túrázzunk 1 kicsit. A 268-as beletorkolli a 26-osba, innen kanyarodunk le az F225-re (64° 5,513', -19° 44,747'), talán a legszebb, legváltozatosabb út mindközött. Sok, 40-50 centis, barátságos, aprókövű gázló (4WD!): 
Ló és lovas mindenhol van: 
(64° 1,979', -19° 2,496')
A püspök: 
A legsúlyosabb baj az autóval: elhagytuk a rendszámot: 
Már 3-kor megérkeztünk Landmannalaugarba (63° 59,452', -19° 3,680'), a vörös riolitkúpokkal övezett geotermikus oázisba, a kietlen sivatagban a melegvíztől burjánzó természet.. Sokak szerint izlandi csúcsélmény. 2kerékmeghajtással is ide lehet jönni, de északról, az F208-on kerülve (másnap mi is erre megyünk). Közvetlen a tábor előtt van két 60-cmes gázló, ez előtt állnak a személyautók (és aki nem vállalja be). Az 1ik patak jéghideg, a másik, tőle 10 m-re a másik legalább 35 fok. 
Népszerű hely, valóságos sátorváros. A turistaházba már februárban nem lehetett helyet foglalni (http://www.fi.is/page.asp?id=737). A sátorverés ingyenes, de a melegzuhany 5 percre 100 isk. 
Hippibuszban bolt és kávézó (áram nincs, meleg sört nem veszünk) 
Büszke nép (zászló mindenhol van) 
: 
Vörös hegyek, 
kék kövek (obszidián?), 
zöld sziklák: 
