« Vissza a tartalomhoz

Faröer szigetek

(helyes ejtés:faröjár, faröernek senki sem írja, se mondja) – júl. 18-20.

Hétfő reggel 4-kor (óra vissza 1-gyel) ébresztenek, elég gyorsan össze kell pakolni. 6-kor kiszállás, kocsit vámosok szétszedték, zuhogott az eső, családom körében 1előre nem voltam túl népszerű. Telefont elhagytuk a hajón, de megtalálták és lehozták Ez 1 ilyen világ. (nb. használni nem tudtuk, Pannon roaming a fasorban sincs, Vodafone van) Lassan kiderült, elindultunk Kirkjubourgba (vagyis most már klasszikusan Csirkebõrbe, ld. a legjobb ötleírást magyarul, sok hasznát vettük a tervezésnél, és a roppant szellemes is. Rendes ötikönyv csak a Bradt-féle van, ez is kell, amazonról rendelhetõ.). A háttérben teregető hölgy a Peterson família tagja, akik a 17.(!) generáció óta lakják ezt az – egyébként Európában a legrégibbi – fából készült házat. Amúgy ez volt a püspöki palota, még jó hogy puritánok. Ez meg a Magnus Chatedralis – lett volna, ha elkészül, sajnos beburkolták vmi szörnyű fémlapokkal. Az utak nagyon jók, de sokszor 1sávosak, ilyenkor azonban mindig van kitérési lehetőség. Gyönyörű a táj, lepusztult-letisztult vulkáni formák, meredek hegyoldalak, fű mindenütt, madarak, birkák. Távolságok nincsenek, forgalom szintúgy. Mi szinte végig az út mellett ettünk pihenőkben, asztalon – de volt 1 nagyon praktikus, összecsukható 4székes asztalunk is (baumax/7khuf) – a végén olyan olajozottan, h 30 perc alatt 4 konzervet melegítettünk, ettünk, ittunk, mosogattunk. Víz (ivó ill. mosogató) mindig legyen + szemetesszák: Ez itten 1 laktanya, már lefotóztam, mire rájöttem h ez a NATO korai riasztási radarrendszerének a legny-ibb tagja (ill. az ahhoz tartozó kaszárnya), ilyet akarnak a Zengőn (csak nem tőzegtetővel, gondolom): A takaros Kvivík halászfalu után, du. értünk Vestmannára, a hajós madárlesre. Obligát faröeri program, hihetetlen sziklák, rengeteg madár (sirály, halfarkas, lunda, én ennyit értek hozzá) (http://www.puffin.fo/skuvadal/mal/enskt/index.htm), Az elefánt: Szállás ugyanitt, Skuvadalék zsírúj, nagyon skandináv vendégházában. Jellemzően minden házban már az ajtóban illik levenni a cipőt és belül csak mezítláb közlekedni. (Konyha van, de reggeli az árban) Kedden Hosvík és Hvalvík szép fűtetejű temploma után Saksunba mentünk. Talán a legszebb hely Streymor szigetén, mélyen benyúló lagúna, látogatható parasztházzal. “Krumpliföld” (kb.3x4m) – nagyjából annyi az esélye, mint homokon a jó bornak…: Hajó a hegyen: Kutya sok van, mind shetlandi: Ő is nagyon szereti a Faröer szigeteket: Idő lassan romlik, jellemzően 1ébként a reggel ködös, néha esős, a nappal felszáll a pára és ki is derül az ég, majd az esti naplementekor (kb 10h) újra leszáll.

Saksun után Tjornuvik festői faluja. Sajnos zuhogott, így csak én szálltam ki.

Itt még 1 bár is volt, gyanítom alkoholt itt sem árultak: Alkoholnemű italakhoz  - akárcsak Izlandon – a “nagyvárosokon” kívül gyakorlatilag nem lehet hozzájutni, így erről gondoskodj (viszki, konyak, vörösbor, amit nem kell hűteni). Legjobb esetben is csak 2,5%-os sört kapsz, méregdrágán, 500-1500 huf. Esturoy jó nagy szigetén 1etlen piabolt van, Rúnavíkban. Akárcsak Izlandon, kis kőrakások jelzik az út szélét, itt vmiért nagyon sok volt: Este értünk Gjógvba, csoda 1 hely. Bár öböl mellett fekszik, nem halászfalu, mert az állandó nagy szél miatt nehéz kikötni. Még a gyerek(és kutya-)ház is fűtetejű: Birkatartásból élnek, láttunk is 1 autenktikus birkanyírást. A fűtetejű szálloda nagyon barátságos, reggeli remek. Konyhája is van, úgyhogy főzhetsz. http://www.gjaarhostel.dk/Engelsk/index.htm A tengerben rengeteg medúzát láttunk, eddig azt hittem, ez melegvízi faj: Később majd látjuk, h így bújnak a birkák is az erózió által kimosott fűszőnyeg alá: Szerdán sűrű ködben, gyönyörű, meredek hegyi úton mentünk Eidibe, de a nagy köd miatt sajnos nem láttuk az óriás és a boszorkány sziklát. Át Oyndarfordur-ba, itt viszont tényleg mozgott a táncoló szikla. Alig volt hullámverés, de ha sokáig nézted a láncot, egyértelmű volt a mozgás. Rögtön a falu elején van 1 kis tábla, le kell menni a partra. Míg északon köd és eső, délen (max. 40 km) szikrázó ég és „kánikula” (23 C), ez szintén jellemző. Kora du. visszaérünk Tórshavn-be, hát most barátságosabb, mint érkezéskor: Mint a fenti képen is látszik, itt már éttermek, sőt kocsmák is vannak, lehet inni mindent (jó drágán). Van helyi sörgyár, a Fröyora Bjór, egész kellemes, de ált gyenge alk.tart.-ú sörökkel. A legjobb a Black Sheep, 5,4 %-os barnasör! Mi a Natúrba ültünk be, remek hely (az étlap sajnos mexikói, nem faröeri): A parlament épülete, az ülésterem akkora, mint a 6.a osztály volt az általánosban: A hajdani dán kormányzói „palota”, ma a kormány székhelye: Tehát a hosszú dán uralmat, bár nem rázták le teljesen, mint az izlandiak, de nagyfokú autonómiát élveznek, pld saját pénzük is van (árfolyam=dán korona), és nem léptek be az EU-ba sem: (mármint a felső a dán, az alsó a faröeri korona) Tórshavn bohém hangulató, kedves kis/fő/város (15.000 lakos) Ajánlott olvasmány: William Heinessen: Elkárhozott muzsikusok. Legismertebb, bár dánul alkotó írójuk, magyarul is olvasható (kis utánajárással kapható is) Fura hangulatú, amolyan mágikus-realista szöveg, szarkasztikus véleménnyel az antialkoholista/prohibíciós mozgalamakról. (ld. http://es.fullnet.hu/9941/interju.htm ) Tehát erre jártunk, az útvonal sárgával jelölve (bő 300 km): Szerda 5-kor tehát behajózás újra.

« Vissza a tartalomhoz